Ugye ott van a Rákóczi-tölgy, a Petőfi-tölgy meg az ország legöregebb fája, ami szintén tölgy – a legismertebbeket megillető dicsőség és az ezzel járó uborkaszezonbeli médiafelhajtás azonban kétségkívül Arany János tölgyeié, amelyeket, vélhetően jobb ötlet híján, a költő verseiben is…

  Ha a jegenyefával szeretnénk közelebbi ismeretséget kötni, célszerű elvetődni egy valamirevaló sátoros lagziba – hajnali kettő és három között garantáltan belefutunk. A „Sudár jegenyefa, na-na-na-na-na-na” kezdetű nótácska azoknak segíthet, akiket biológiaórán véletlenül pont titkos szerelmük…

Ha valaki a gyermekkora jelentős részét egy olyan ágrólszakadt kis nyírségi faluban töltötte, ahol akácon és homokon kívül túl sok minden nem volt, kizárt dolog, hogy képes lenne rajongás nélkül beszélni erről a nagyszerű növényről és csodálatos tájról. Persze hozzá nem értő nagyszájúak szerint…

Vannak, akik úgy gondolják, csak egy idegenből ideszabadult élősködő, aki kizsigereli a jó magyar földet. Liberálisabb szemléletűek szerint viszont külföldi származása ellenére olyan jól felvette a Kárpát-medence ritmusát, hogy nemcsak tökéletesen beilleszkedett, hanem egyenesen hazánk dicsőségét…